Arra voltunk kíváncsiak, hogy válaszadóink mit gondolnak arról, hogy az e-cigarettára és a hevített dohányra ugyanolyan jövedéki adót javasolnak bevezetni, mint a hagyományos cigarettára.
Az elmúlt években sok dohányos váltott át a hagyományos cigarettáról a hevített dohányra és az elektronikus cigarettára. Ennek a váltásnak több oka is lehet. Egyesek kevésbé káros alternatívának vagy a környezetre nézve kevésbé „bosszantónak” tartják őket. Jelentős tényező azonban a jelentősen alacsonyabb adóterhelés is, amely jelentősen befolyásolja a cigaretták vásárlási árát.
Miközben a Cseh Köztársaságban az elmúlt években emelkedett a cigaretta jövedéki adója, és egyre távolodik az olyan országoktól, mint Szlovákia és Lengyelország, ahol alacsonyabb a cigaretta jövedéki adója, az EU fontolgatja, hogy egységesebb megközelítést alkalmazzon a klasszikus cigaretták és alternatíváik adóztatására valamennyi uniós országban. Egyrészt az a vélemény, hogy az elektronikus cigarettát és a hevített dohányt viszonylag kisebb károsító hatásuk miatt lényegesen alacsonyabb adókulccsal kellene megadóztatni. A különböző nonprofit szervezetek, valamint az Egészségügyi Világszervezet szerint azonban a hagyományos cigaretták ezen alternatíváit ugyanúgy meg kellene adóztatni.
Megkérdeztük válaszadóinkat, hogy mit gondolnak erről. Akár dohányosok, akár nemdohányzók, arra voltunk kíváncsiak, hogy szerintük az elektronikus cigarettát és a hevített dohányt ugyanúgy kellene-e adóztatni, mint a hagyományos cigarettát.
A válaszadók több mint 1/3-a határozottan támogatja a fogyasztási adó azonos alkalmazását, az összes ENP-országban. Jelentősen többen vannak a férfiak (CZ, SK, PL) és az egyetemi végzettségűek. Általánosságban (inkább igen + határozottan igen) a válaszadók több mint fele támogatja ezt a megoldást, függetlenül attól, hogy dohányosok-e vagy sem. A legtöbben Lengyelországban (60%) és a Cseh Köztársaságban (58%), ezzel szemben a legkevesebben Bulgáriában (51%). Ezzel szemben a magyarok, a 18-44 év közöttiek és az alacsonyabb iskolai végzettségűek (általános iskola és szakképzés érettségi nélkül) is határozott NEM-et mondtak.
Ez alkalommal arra is kíváncsiak voltunk, hogy a válaszadók közül hányan dohányoznak, és hogy havonta mennyit fordítanak erre a szokásukra.
A legtöbb dohányos Bulgáriában van, ahol válaszadóink közel 2/3-a dohányzik, ami jelentősen eltér a többi ENP-országtól (SK, PL, HU), ahol a dohányosok aránya átlagosan 45% körül van. Ezzel szemben a Cseh Köztársaságban lényegesen több a nemdohányzó, akár 64% is lehet. Ebben az országban a legkevésbé népszerű ez az egészségtelen szokás. A legtöbb nemdohányzó a 60 év felettiek (67%) és az egyetemi végzettségűek (65%) körében található.
Valószínűleg nem meglepő, hogy a bolgárok költik a legtöbbet dohányzásra havonta. Akár 16%-uk havonta körülbelül 1500-2000 CZK-t költ cigarettára, dohánytermékekre, elektronikus cigarettára és fűtött dohányra. Különösen a 30-44 évesek és az érettségivel nem rendelkezők. Érdekes, hogy a 18-29 éves fiatal bolgárok költik a legnagyobb összeget dohányzásra (7%-uk több mint 3 000 CZK-t költ havonta). Az a tény, hogy míg a dohányzás költségei a Cseh Köztársaságban a legmagasabbak, addig a dohánytermékek ára Bulgáriában a legkedvezőbb a többi ENP-országhoz képest.